A fenntarthatóság nem hóbort, hanem túlélési stratégia.

A fenntarthatóság nem hóbort, hanem túlélési stratégia.

Kinek ajánlom, és kiknek nem ezt az írást?

Mára a társadalom működésének értelmezése tekintetében kettészakadt az emberiség:

Vannak, akik úgy gondolják, hogy alapvetően rendben van a társadalmi és gazdasági működésünk, a nehézségeket pedig majd meg fogjuk oldani. Mások viszont úgy látják, hogy összeomlás előtt állunk, aminek bekövetkezése rémisztően közel van, és ennek oka a hibás politikai és gazdasági működésben, illetve ennek alapját képező gondolkodásban van.

Én úgy tapasztalom, hogy az első csoportba tartozó embereket nem lehet meggyőzni arról, hogy a jelenlegi működés dönti romba a világunkat, okozza az emberek boldogtalanságát. Ha ezekről a kérdésekről beszélgetünk, csak felesleges feszültséget okozok bennük, vagy ők bennem. Általában legyintenek rám, ezzel elkerülve a reális helyzetértékelést.

Ez a írás azoknak szól, akik számára világos, hogy nagy a baj, és tenni kell valamit, ugyanakkor tanácstalanok abban, hogy mit tehetnek egy ilyen hatalmas rendszerszintű probléma megoldása érdekében.

Helyzetértékelés

Jelen társadalmunk alapvetően arra épül, hogy a gazdaságnak állandó növekedésre kell törekednie. Azok, akik ebben hisznek, a növekedést egyenértékűnek tekintik a fejlődéssel, és a gazdasági teljesítmény visszaesését komoly problémaként kezelik. Meg vannak győződve arról, hogy mindent a gazdasági nyereség alapján kell mérni. Szerintük az emberi boldogság kulcsa az anyagi jólétben rejlik.

Ez a hozzáállás vezetett ahhoz, hogy az elmúlt 150 év során az emberiség jelentős károkat okozott a bolygónak, kimerítette annak erőforrásait, és ez a tendencia látszólag megállíthatatlannak tűnik, így a katasztrófa elkerülhetetlennek látszik. Kérdésessé válik, hogy az emberiség a jelenlegi létszámmal képes lesz-e a túlélésre 50, vagy még kevesebb év múlva ezen a bolygón.

A jelenlegi társadalmi rendszerünk olyan bonyolult és átláthatatlan, hogy ma már az emberek többsége nem értékképző munkát végez, hanem a beteg társadalmi modellünk fenntartásával foglalkozik.

A gazdaságban a legkisebb változás is súlyos összeomláshoz vezethet. A globalizáció következtében elég egy bánya, vagy gyár leállása ahhoz, hogy egész iparágak bénuljanak meg.

A fent említett problémát a politikai és gazdasági vezetés nem hajlandó kezelni, sőt beavatkozásaival még lehetetlenebbé teszi a helyzetet; látszólagos intézkedésekkel, megtévesztéssel, rosszul célzott korlátozásokkal és fenyegetésekkel. Mindemellett erőteljesen próbálják elnyomni a figyelmeztető hangokat.

Következmények

Egy rendszerszintű problémával állunk szemben. A többség a hatalom birtokosaitól és a politikusoktól várja a megoldást, mivel nem tudják, mit tehetnének egyénként a változásért.

A hatalmon lévők gátlástalanok lettek, nem éreznek félelmet a következményektől, és azért, hogy megakadályozzák a számonkérést, világméretű diktatúrára törekednek, hatalmas káoszt, félelmet, figyelemelterelő háborúkat hoznak létre, az igazságszolgáltatás és a szólásszabadság akadályozása mellett.

Van kiút?

Szerintem van kiút, máskülönben nincs értelme a fenti helyzetértékelés megfogalmazásának. Ráadásul sokkal kézenfekvőbb a megoldás, mint gondolnánk, és általunk létrehozható.

A változások működésének megértéséhez, az alábbiakat érdemes tudatosítani:

1. Az emberi gondolkodás egy fontos jellemzője, hogy a gondolkodás és a döntéshozatal gyorsítása érdekében tanulásunk folyamán agyunk rögzít olyan gondolkodási sémákat, amiket továbbiakban nem vizsgál, megkérdőjelezhetetlen tényként használja. Ezeket úgy kezeli, mint a legóelemeket egy várat építő gyerek. Ebből építi azt, amit lehet. Amit nem lehet, arra az a válasza, hogy az nem lehetséges. Egy másik példával megvilágítva a sémák működését: olyanok, mint a golyó pályán lévő kanyarok. Bármilyen irányt és sebességet adunk a golyónak, amikor az eléri a kanyart, az meghatározza a továbbfutás irányát, így nem tud máshova érkezni a golyó. Ilyen séma a közgazdaságtanban a növekedési szükséglet és a nyereséges működés mint elsődleges elvárás. Ha ezeken a sémákon nem változtatunk, nincs változás, csak maszatolás.

2. A valódi változások nem egy terv végrehajtásának eredményei, hanem sok embertől eredő apró impulzus kiszámíthatatlan következménye, ami akkor következik be, ha elért egy kritikus tömeget, és gondolkodással nem megérthető láncreakció indul el. Ha egy komoly változás utólagos rekonstrukcióját megpróbálják elkészíteni, általában tele van olyan eseménnyel és körülménnyel, aminek annak idején senki nem tulajdonított jelentőséget, és senki nem számított arra, hogy ezek a változás okai lehetnek. Ha valaki megpróbálja megismételni, nem fog még egyszer működni. Gyakran nevezik ezt pillangóhatásnak. A meteorológiai dinamika területén merült fel először a pillangóhatás elmélete, ahol azt magyarázták, hogy egy pillangó szárnyának rezgése kis változásokat válthat ki a légkörben, ami hosszú távon óriási hatásokat okozhat.

A lényeg, hogy a kisebb cselekedetek számítanak igazán!

3. Az előző pontban leírt impulzusok egy társadalmi változás szolgálatában, lehetnek például emberi gondolatok, cselekedetek, vagy éppen cselekedetek elhagyása. Ezek mögött általában felfedezhető egy közös elem: egy új értékrend megteremtésére, vagy egy sérült érték megvédése való törekvés.

Szóval mit is tehetsz Te?

Az első feladat, hogy átgondold, hogy mik azok az értékek, amik valóban fontosak számodra. Tisztázd, hogy a rögzült céljaid, mint a birtoklás, vagyonosodás, élvezetek, vágyak mögött mi van valójában. Ha pótcselekvések, akkor mit pótolnak. A félelmek elkerülését szolgálják, akkor milyen ismerethiány áll mögöttük. Ha a biztonságra vágysz, akkor mik azok a dolgok, amiket másoktól vársz, ahelyett, hogy magad teremtsd meg. Ez a folyamat az önismeretet fejleszti, de fogod tudni, hogy megtaláltad a számodra legfontosabb értékeket, amikor egy “aha” élményed lesz, felerősödnek az energiáid és cselekvési vágy jelenik meg benned.

A fenti lépés azért fontos, mert ha nem tudod, mi igazán fontos számodra, akkor csak azt tudod mit nem akarsz, ami kevés a változáshoz.

Én sokat foglalkoztam ezzel a kérdéssel, még biztos nem értem a végére, de már képes vagyok ezeket magam és mások számára megfogalmazni, átforgatni társadalmi és gazdasági értékek  meghatározására.

Az alábbi mondatban, a társadalom és ezen belül a gazdaság helyes iránymutató paradigmáját, gondolati sémáját igyekeztem megfogalmazni, amit általánosan elfogadottá kell tenni ahhoz, hogy valódi változás történhessen. Ez a golyó pályán az új kanyarelem. Szerencsére nem csak én fogalmaztam meg így az alábbiakat, ezért máshol is találkozhatsz vele.

A gazdaság célja a jóllét megteremtése

minden ember számára,

a Föld eltartó képességének határain belül.

Paradigma jelentése:

Egy adott tudományterületen általánosan elfogadott mintát, vagy keretrendszert jelent, amely a kutatásokat, megközelítéseket és elméleteket irányítja. Egy paradigmának nagy hatása van a gondolkodásra és a tudományos vizsgálatokra, mivel meghatározza azt, hogy egy adott közösség hogyan tekint egy problémára vagy jelenségre, valamint az elfogadott megoldási módokra. Amikor egy új paradigmát fogadnak el, az általában radikális változást hoz a korábbi gondolkodásmódban és kutatási irányokban.

Ha egyetértesz a fentiekben leírtakkal, kérlek, kezdd el magadban és másokkal folytatott beszélgetéseid során megvizsgálni, értelmezni a fenti mondatot. Ezzel tudsz tenni azért, hogy benned megtörténjen a paradigmaváltás, és továbbiakban ez irányítsa további lépéseid.

Én ebben az írásban csupán leírni tudom, hogy számomra mit jelent ez a mondat. 3 dolgot emelek ki ebből a következő részben. Tekintsd gondolatébresztőnek.

Az egyik legfontosabb fogalom, amivel érdemes foglalkozni, a jóllét.

Fogalom tisztázás:

A jólét és a jóllét fogalma csak egy betűben tér el, mégis hatalmas közöttük a különbség. A jólét anyagi gazdagságot jelent, a jóllétnek nem csak anyagi feltételei vannak, hanem lelki, egészségügyi, jogi, szellemi.

A jóllét egy elvont fogalom, melyre sosem lehet mindenki számára elfogadható definíciót alkotni. Nem is érdemes erre törekedni, inkább gondolkodj rajta és fogalmazd meg, mi jelenti számodra a jóllétet. Ezen keresztül megismerheted az elsődleges értékrendi pontjaidat, amik meghatározzák a gondolataidat és cselekedeteidet.

Számomra a jóllét két szinten értelmezhető:

1. Fizikai alapszükségletek biztosítása:

Egészséges élethez való hozzáférés, ide értve az élelmiszert, ivóvizet, lakhatást és ruházkodást. Én ide sorolom a cselekvési szabadságot, ami manapság egyre inkább szűkül.

2. Szellemi és érzelmi szükségletek kielégítése:

– Az élet értelmezésre képessé tevő tudás megszerzése (ez most hiányzik az oktatási rendszerből).

– Gondolati szabadság, ahol magunk formáljuk elképzeléseinket a világról, beszélgetünk róla és nem kész értelmezéseket kényszerítenek ránk és kérnek számon. Ahol a viták beszélgetéssé szelídülnek.

– Társadalmi és emberi kapcsolatok megélésének lehetősége, ahol emberi kapcsolatok nem egy időbeosztásba kényszeritett program, hanem központi elem az életünkbe.

– Értékteremtő tevékenység, ami hasznos annak az életközösségnek, amiben élünk (munka).

– Saját képességeink kibontakoztatása, fejlesztése összhangban a közösségi értékteremtő tevékenységünkkel.

A leírtak elérésének következménye, az elégedettség, inspiráltság, boldogság, életszeretet. Ma ezeket sokan célnak tartják, pedig a helyes életvitelnek ezek a következményei. Célként tekinteni ezekre olyan, mint kanapén fagylatevés közben az olimpiai győzelmükben reménykedni. Sosem fog bekövetkezni.

A második tisztázandó, hogy mit jelent “minden ember számára”

Röviden és egyszerűen a javak és jogok újraosztásáról van szó. Ma az emberek kevesebb mint 2%-a birtokolja a javak és jogok 90%-át. Ezzel nem sokat tudsz kezdeni jelenleg, ezért nem is erre kell tenned a figyelmed.

Csak annyi a feladatod, hogy hatással legyél azokra a dolgokra, amikbe képes vagy változást, fejlődést vinni. Ezt viszont ne mulaszd el.

Nem ártás, egyszerűség, fenntarthatóság, mértékletesség, együttműködés, tartósság, átláthatóság, fejlődés, tudásmegosztás, egymás támogatása. Talán ezek azok a legfontosabb alapelvek, irányelvek, amiket követve eredményeket tudsz elérni.

Ezekről részletesebben olvashatsz az etikus gazdaság alapelvek között

Pár hétköznapi példát összeírtam ezen elvek alkalmazására a saját életemben:

– Csak olyan dolgot veszek meg, amire tartósan és gyakran szükség van. Nem a vágyaimat elégítem ki elsősorban, hanem az igényeimet. (Ez nem könnyű, de törekszem rá)

– Ha valamire ritkán van szükségem, akkor azok használatának lehetőségeiről gondoskodok nem a birtoklásáról (kölcsönkérés, bérlés).

– Ha valamit nem használok eladom, vagy elajándékozom másoknak.

– Lehetőleg használt dolgokat vásárolok (autó, bútor, számítógép, …), hogy csökkentsem a termelés mértékét és a szemét keletkezését.

– Ha lehetőségem van, segítek másoknak (adományozás, közös gondolkodás, cégalapítás támogatás, …)

– Ha tehetem olyan helyről vásárolok, ahol tudom, hogy egy helyi termelőt és a gyártó megélhetését támogatom és nem egy nagyvállalat értelmetlen további gazdagodását. 

A harmadik kérdés a Föld eltartható képességének keretein belül felhasználni az erőforrásokat.

Ez egy globális kérdés és gyors változásokat lehetne elérni, de a jelenlegi hatalmat birtoklóktól nem várhatsz ebben támogatást. Ezért lokálisan gondolkozz olyan területen, amire ráhatásod van.

– Minden beszerzésnél gondold végig, hogy milyen lehetőségeid vannak, és igyekezz olyan alapanyagokból dolgozni, aminek az előállítása, szállítása a legkisebb környezeti károkat okozza.

– Csak olyan dolgokat vegyél meg, ami feltétlen szükséges.

– Mindent hasznosíts, szánj rá energiát, hogy minél kevesebb melléktermék, szemét keletkezzen általad.

– Olyan alapanyagokat használj, aminek forrása képes megújulni.

– Olyan termékeid, szolgáltatásaid legyenek, amelyek valós igényeket szolgálnak ki, és nem csak egy kényelmi, szórakoztató, vagy mesterségesen kialakított igényt elégít ki.

– Törekedj az egyszerűségre.

– Elégedj meg annyival, ami már elég.

Összefoglalás

A fenti javaslatok közhelyeknek tűnhetnek, de jelenleg ezek az eszközeink arra, hogy tegyünk a változásért. 

Az érdemi változások nem egy terv végrehajtásának eredményei, hanem sok emberből eredő apró impulzusok kiszámíthatatlan sokaságának következménye.

Hogy ez mire elég? 

Erre csak metafizikai magyarázat adható, azaz nem vagyunk képesek átlátni ezen aprónak tűnő cselekedeteink hatásait, mint azt sem, hogy lesz egy pillangó szárnycsapásból hurrikán. Ezen nem érdemes gondolkodnod. Egyszerűen cselekedj úgy, ahogy helyesnek tartod, és figyeld érdeklődve a változást.

Talán a következő hasonlat bemutatja, miért van reális esélyed arra, hogy egyénként, saját életed megváltoztatásával hozzájárulj a világban szükséges változáshoz.

Ha a társadalom a tengerhez hasonló, akkor az ember egy esőcsepp. Egy esőcsepp “csak egy csepp a tengerben”, és sokan úgy érezhetik, hogy nem tudnak érdemi változást elérni, hiszen a tenger vizével teljesen azonos összetételűek. Bár nincs sótartalma, így csökkentheti a só koncentrációját átmenetileg, de a párolgással az eredeti állapot visszaáll. Azonban ha egy esőcsepp úgy dönt, hogy vörös festék lesz, akkor egyetlen cseppként is képes jelentős területet megfesteni. Ha más cseppek is ezt látva követik példáját, és ők is színes festékcseppekké válnak, akkor már az 5%-uk is elegendő ahhoz, hogy a tenger színe megváltozzon.

És hogy példával is alátámasszam a leírtakat, érdemes utána nézni Hikmet Kaya munkásságának. Ő 1978-ban kezdte tevékenységét Boyabat sztyppés vidékén, ahol egyaránt támaszkodott a helyi közösségekre és specialista csapatokra. Célja az volt, hogy egy zöld, emberek és állatok számára is élhető erdőséget hozzon létre egy akkor még kopár dombság területén. A sikerét az alábbi kép mutatja be 40 évvel később.

Legyél más, mint “mindenki más”, mert a lehetőség benned rejlik, és ezzel mindent megtettél, amit tehetsz. Nem az számít, hogy az első, századik, vagy utolsó vagy a sok színes vízcseppből, ami a változást visszafordíthatatlanná teszi, hanem, hogy megtörténik, és Te is részese voltál.