Siker meghatározás és mérés
A siker mindenkinek mást jelent, attól függően, milyen “mértékegységben” méri a teljesítményét.
Ebben a tekintetben a közgazdaságtan nagyon leegyszerűsített mindent azzal, hogy pénzben méri a világot. Ma már a madárcsicsergésnek is van pénzben kifejezett értéke. Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy pénzügyi rendszer összeomlása esetén, hogyan határozzuk meg valaminek az értékét!
Amíg ebben a rendszerben gondolkodik valaki, önkéntelenül is a sikerét pénz és vagyon gyarapodásban méri. Ezért arra törekszik, hogy nagyobb forgalma, nagyobb haszna legyen, mert akkor sikeresebb. Tényleg ez a siker?
A pénzügyi siker egy végtelenül leegyszerűsített gondolkodás, és egészen minimálisan tükrözi a valóságot.
Ha nem pénzben, akkor hogyan mérjük a sikerességünket?
Az első feladat, hogy meg kell határozni, mi a célja a vállalkozásnak. Ennek tükrében lehet meghatározni a siker mutatókat, és azok mérését.
Nézzünk egy példát:
Egy közösségi pékség adott számú kenyeret tud naponta sütni. Nála a sikerkritérium nem lehet a mennyiség, és a nyereségtartalom is csak korlátozott mértékben.
Sikermutatók:
- Minden megsütött kenyeret el tudott adni
- A vásárlói elégedettek
- a vállalkozás eltartja a családot, és tartalékot is tudnak képezni belőle
- heti 2 nap sütés elegendő a fenti célok eléréséhez
A sikerkritériumok egy része mérhető, egy másik része nem. A mérhetőkkel van egyszerűbb dolgunk. Pl.: mennyi kenyér fogyott. A kevésbé mérhetőket – mint az ügyfél elégedettség – olyan megfigyelésekkel lehet meghatározni, ami utal annak meglétére, vagy hiányára. Példánál maradva, a visszatérő vásárlók száma, stabil kiszámítható fogyás, barátságos vásárlók.
A sikerkritériumokat folyamatosan figyelni kell, hogy időben észleljük a változásokat, tudjuk mikor kell módosítani a működésen, termékeinken, szolgáltatásunkon.
Elképzelhető, hogy idővel változnak az elképzeléseink, így változnak a sikermutatók is, és ez így életszerű, de ha nem határozzuk meg őket, akkor csak egy érzésként fogalmazzuk meg sikerünket, ami állapotunktól függően téves lehet .
Úgy gondolom, a siker mérésének egyik fő mutatója, hogy az ügyfeleink mennyire elégedettek. Ezt mérni kell valahogy. A másik, hogy mi magunk mennyire vagyunk elégedettek teljesítményünkkel, módszereinkkel, hatékonyságunkkal. Ez sarkal a folyamatos fejlődésre minket.
Feltűnt, hogy nem került szóba a másokhoz való viszonyítás? Azért, mert nincs rá szükség. Nem versenyzünk senkivel, hanem az ügyfeleinket akarjuk kiszolgálni. Az ügyfeleket nem mástól kell elhódítani, hanem olyan dolgot kell csinálni, amire van kereslet. Ezzel kiküszöböljük az értelmetlen árverenyt.
A sikernek van mértéke?
Ha fejlődünk, jobbá válnak a sikermutatók. Ez egy darabig növekszik, de egy idő után eléri az optimális értéket, és megáll. Onnantól nem kell növekedjen, mert nincs hova. Ez nem azt jelenti, hogy baj van. Egyszerűen elértük az optimális működést, legyünk elégedettek, és működtessük a vállalkozást addig, amíg inspiráltak vagyunk benne.
Azért említsük meg a pénzt is!
A nyereség szükséges. Egy vállalkozásnak nyereséget kell termelnie, egyébként nem tud fennmaradni, fejlődni. Az, hogy milyen mértékű a nyereség, utal a hatékonyságra, arra, hogy jól szerveztük-e meg a működést. Ez egy mutató, aminek rendben kell lenni, de nem ez az elsődleges célja az etikus vállalkozásoknak.
