Nehéz etikus alapokra tenni a vállalkozásunkat?
Amikor egy beszélgetésben említésre kerül az etikus vállalkozási forma, általában az alábbi reakciókat kapom:
- “Jó lenne, ha így működne a gazdaság!”
- “Naiv vagy, ha azt hiszed, hogy ez életképes.”
- “Nagyon nehéz és küzdelmes egy ilyen átalakítása a vállalkozásnak”
- “Létezik egyáltalán etikus vállalkozás a világon? Nem csak marketing?”
- “Nem képes egy etikus vállalkozás versenyképes lenni!”
A fenti mondatok az alábbi gondolatokra világítanak rá:
- Az etikus működés extra erőfeszítést kíván.
- A világ romlott, ezen nem tudunk változtatni. Vagy mi is a környezetünk lerombolásával működünk, vagy nem leszünk életképesek.
- A gazdaság csak verseny alapon működhet, ahol a konkurencia vetélytársunk, akadálya a növekedésünknek.
- Etikus, környezettudatos vállalkozás életképtelen.
Ha csak a fő média által közvetített információk alapján tájékozódunk, akkor csak megerősítést kapunk a fent említett gondolatokra. Ha azonban mélyebben kutakodunk a témában, rájöhetünk, hogy sok pozitív példa létezik akár a saját környezetünkben is, melyek ellentmondanak a fent leírtaknak. Azonban ehhez szándékunknak kell lennie arra, hogy változtassunk a vállalkozásunk működésén.
Ha valaki szilárdan hisz a fentebb említett állításokban, akkor valószínűleg nem fog elindulni az etikus vállalkozás felé vezető úton, sőt, még azokat is kineveti, akik ilyen ambíciókkal rendelkeznek. Próbálkozhatok a fent említett állítások cáfolatával, de tapasztalataim szerint ez nem vezet semmi eredményre. Miért? Mert azok, akik jelenlegi üzleti modelljükben megtalálták a számításukat – akár küzdelmes úton is – nem mernek váltani, mert bizonytalannak tartják a váltás következményeit, és félnek elveszíteni az eddigi üzleti pozíciójukat és eredményeiket.
Értem a kétséget és a félelmeket, hiszen azok számára, akik nem jártasak a témában, ez egy ismeretlen terület, bizonytalan kimenetellel. Számukra a feladat arra hasonlít, mint amikor a tenger közepén akarnánk egy hajót átépíteni.
És most jön a jóhír!
Közel sem olyan nehéz és kockázatos az etikus gazdálkodásra való átállás, mint elsőre tűnik. Az én értelmezésem szerint, ha valaki a döntéseinél figyelembe veszi a környezetvédelmet és az emberi szempontokat, legalább ugyanolyan fontossággal mint az anyagi érveket, akkor már az etikusság útján jár.
Én két csoportra osztom a vállalkozásokat az etikussá válás szempontjából:
Az egyik csoportba tartoznak azok a vállalkozások, akik olyan tevékenységet folytatnak, aminek a szabályozása és megrendelői annyira merevek, hogy alig van mozgástere változtatni. Például egy tűzoltó rendszereket építő cég nagyon kevés dologban változtathat. Kötelező előírásoknak kell megfelelnie, még akkor is, amikor mindenki számára látható, hogy ésszerűtlen és pazarló. Ezek a vállalkozások is el tudnak indulni az etikusság útján, de ez elsősorban az emberi környezet alakítására korlátozódik.
A másik csoportba tartoznak azok a vállalkozások, akik az etikus értékek létrehozását tűzték zászlajukra. Olyan termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, amelyek valós emberi és környezeti igényeket elégítenek ki, csak a szükséges mértékben állítanak elő, és odafigyelnek a környezeti hatásokra. Számukra az értékteremtés az elsődleges cél, és a nyereségesség ezt kiegészíti. Gondolkodásukat a következő mondat jellemzi: “Azt teszem, amit helyesnek tartok, és keresem a megoldásokat, hogy mindezt olyan nyereséggel tegyem, amely biztosítja a megélhetéshez és a fejlődéshez szükséges anyagiakat.” Ez a belső motivációra támaszkodik. Ez nem egy módszertan vagy üzleti modell, hanem egy életszemlélet.
Aki etikus vállalkozást szeretne működtetni, tisztában van azzal, hogy az etikus vállalkozások nem versenyeznek egymással. Először is ezeknek a vállalkozásoknak más a vevőköre, mint a hagyományos üzleti vállalkozásoknak, és másodszor, ezek az etikus vállalkozások inkább együttműködő partnereknek tekintik egymást. Ezt jól lehetett látni például a BIO gazdálkodások indulásában, vagy a nyugat-európai piacon terjedő organikus alapanyagok felhasználását előtérbe helyező építőiparban.
Nem kell recepteket, módszertanokat keresnünk, amelyeket egyszerűen másolhatunk. Ehelyett mások mintáját csak lehetőségként tekintsük, amiből ötleteket meríthetünk. Merjünk saját megoldásokat felfedezni, mert szinte minden vállalkozásban más működik. Ugyanis ez attól függ, hogy milyen körülmények között dolgozunk, milyen munkatársak állnak rendelkezésünkre, és még számos egyéb tényezőtől. Ez egyfajta felfedezés és tanulás, amely inspiráló és lelkes munkavégzést eredményez.
Ma Magyarországon sok vállalkozást az akadályoz meg, hogy beépítse az etikus vállalkozóvá válás szempontjait a működésébe, hogy folyamatos megélhetési küzdelmet folytatnak. Viszont hangsúlyozni szeretném, hogy már kis lépésekkel is el lehet kezdeni, ami újabb lehetőségeket nyit meg, és segít felismerni, hogy létezik egy másik út, piac és vevőközönség, ahol más feltételek vannak, és egy sokkal életképesebb világ tárul fel előttünk.
