Szemléletváltás nélkül nem fog menni
Ajánló
Ezt a cikket azoknak ajánlom, akik változtatni akarnak az életükön, de arra a következtetésre jutottak, hogy jelenlegi gondolkodásmódjuk és lehetőségeik nem teszik ezt lehetővé, már csak a külső körülmények jobbra fordulásában bíznak.
Én hiszem, hogy minden helyzetből van kiút, csak a jelenlegi világlátásunk, szemléletünk nem engedi számunkra felfedezni a megoldásokat, ezért van szükség a szemléletváltásra.
Egyre több olyan helyzetbe kerülünk, körülményt látunk, amikor nem látszik a kiút, vagy elfogadható megoldás arra, hogy jobbra forduljanak a dolgok, legyen szó egyéni, családi, munkahelyi, országos, vagy globális szintről. Ha valaki követi a világban zajló társadalmi, ökológiai vagy gazdasági eseményeket, gyakran érezhet reménytelenséget a megoldás tekintetében, és lassan csak a csodavárás marad egyetlen választási lehetőségként. Elveszítjük a jövőképünket, motivációinkat, erőtlenné válunk. Sokszor a lelkünk az egyetlen kiútnak azt látja, hogy úgy csinálunk mintha ezek nem lennének valósak, homokba dugjuk fejünket, ezzel feledjük a tehetetlenségünk.
A szemléletváltás jelentése, hogy nyitottan állunk a világhoz, túllépünk a rögzült szemléleteken, félelmeinket elengedjük, és esélyt adunk annak, hogy olyan megoldások is léteznek, amire korábban nem gondoltunk, vagy működésképtelennek tartottunk. Gyerekkorunktól kezdve a szülők, az oktatás, a jelenleg elfogadott szemlélet szemüvegén keresztül mutatják be nekünk a valóságot és a lehetőségeket. Ennek része, hogy mit tekintünk értéknek, sikernek, hogyan kell egymáshoz viszonyulnunk, és az anyagi haszonelvűséget képviselő közgazdaságtan is. Úgy gondoljuk, hogy ez az egyetlen út, csak így lehet a világot értelmezni, minden más eretnekség. Pedig ez a szemlélet csődbe vitte az emberiséget az elmúlt 200 év alatt, ezért mindenképpen eljött az ideje, hogy felülvizsgáljuk.
Milyen szemlélet mutat kiutat a jelenlegi helyzetből?
Ez egy felfedezése lesz az emberiségnek, ezért nincsenek kész válaszok. Éppen ezért kell elengedni a régi szemléleteket és újakat találni. Egyelőre csak annyit tudunk, mit kell abbahagyni, miket kell máshogy csinálni ahhoz, hogy pozitív irányba változzanak a dolgok. Ezek között fel tudunk sorolni több célt is, mint a fenntartható gazdálkodás, a megújuló energiára való átállás, a versengés helyett az együttműködésre való törekvés, a folyamatos növekedési kényszer és az anyagiak végtelen felhalmozásának elengedése. De, hogy mit tegyünk ezek helyére és hogyan, az csak egy szemléletváltáson keresztül fedezhető fel.
Hogyan nem lehet szemléletet váltani?
A szemléletváltás “akarni” olyan, mint amikor az ember leül és levegőt visszatartva megpróbál levitálni. Szerintem ez még senkinek sem sikerült. Ráadásul ezen kisérlet kudarcával azt érjük el, hogy megerősítjük a régi szemléletünket, miszerint nem létezik a levitáció, hiszen nem sikerült. Innentől, ha valaki azt állítja nekünk, hogy létezik a levitáció, vagy levitáló emberek képeit mutatja, azt egy legyintéssel, pár gúnyos megjegyzéssel elintézzük. Ebben a fázisban már nem csak, hogy nem hiszünk benne, hanem már egyenesen védjük azt a gondolatot, ami tagadja a levitáció lehetségességét. Egy olyan dolgot felfedezni, megtanulni, amiben nem hiszünk, nem fog menni. Ha magadra ismertél a fenti leírásban, észreveszed, hogy több témában elutasítasz újszerű megközelítéseket, akkor tudd, hogy nem vagy még kész a szemléletváltásra. Ha változtatni akarsz, nem kell mást tenned, mint elengedni a ragaszkodásod ahhoz, hogy igazad van. Amiről nem tudsz, az még attól létezhet.
Hogy történik a szemléletváltás?
Vannak akik a szemléletváltásra egy folyamatként tekintenek, ahol az úton járva egyre több részlet válik tisztává. Szerintem a szemléletváltás egy pillanat műve, a folyamat az út, amin eljutunk ehhez a pillanathoz. Olyan, mint amikor hirtelen megfordulsz és napos égbolt helyett viharfelhők kerülnek eléd. Egy pillanat alatt a napos időből egy viharos pillanatban találod magad, és ezáltal megváltozik minden, amit addig terveztél, gondoltál erről a napról. Szinte csodálkozó értetlenséggel gondolsz arra, amikor naposnak láttad az időt.
Hogyan lehet a szemléletváltás pillanatát elősegíteni?
A leggyorsabb megoldás egy tragédia. A tragédia bármi lehet, amit annak élsz meg. Egy háború, ökológiai katasztrófa, halálélmény, vagy egy közeli hozzátartozó halála. Attól a pillanattól kezdve megváltozik az értékrended, viselkedésed, céljaid, cselekedeteid. Nem tudod már ugyanolyannak látni a világot.
A jelenlegi társadalmi vezetők nem akarnak szemléletet váltani, ezért ők csak a katasztrófákból értenek, vagy még abból sem. Én ennél békésebb megoldást szeretnék, ezért keresem a további lehetőségeket.
A szemléletváltásnak fontos eleme egy olyan világkép, amiben élni akarunk, amiben látjuk magunkat, tudjuk mit tennénk benne, és ez lelkesedéssel tölt el. Ha felismerjük, hogy erre nem látunk lehetőséget a mai ismereteink alapján, akkor lesz szükségünk a szemléletváltásra. Ne söpörjük le az asztalról a vágyott világképünket, mint egy gyermeteg álmot, hanem töltsünk vele időt, mint egy gyerek, amikor az általa elképzelt világban játszik. Tekinthetjük ezt egy fantázia játéknak, amiben egyre több részlet tisztul ki. Nem a jelen világunkban lévő akadályokkal foglalkozzunk, mert az nem segít.
Ezen a ponton szokták sokan feladni. Lemondtak róla, mert reménytelennek tartják, kevésnek érzik magukat ennek megvalósítására. Ha ezt teszed, akkor sok jó nem vár már rád. Az életed kompromisszumokról, megalkuvásokból és önjutalmazó kompenzációkból fog állni. Már csak ezért is érdemes más utat választani.
A szemléletváltáshoz szükséges tulajdonságok, javaslatok:
Mint írtam, nincs kész recept, de az alábbiak biztos segítenek egy új szemlélet megszületésében.
Tiszta figyelem és szemlélődés – Úgy figyeld a körülötted történő eseményeket, a gondolataidat, hogy ne reagálj rájuk, és ne akarj velük kezdeni semmit. Úgy, mint amikor számodra egy közömbös témájú műsort figyelsz, nincs rá reakciód, csak egy kis kíváncsiság. Ha így teszel, olyan felugró gondolatokkal találkozhatsz, amiről egyértelműen fogod tudni, hogy ezzel kell tovább dolgoznod. Minden nagy felfedezés egy elengedés és szemlélődés pillanatában születik.
Kíváncsiság – Megismerni és megérteni akard a dolgokat, és nem előre eldönteni, hogy mi jó, vagy rossz. A definíció és minősítés azonnal korlátozza a gondolkodást, és nem leszel képes új dolgokat felfedezni.
Rugalmasság – Ha nem úgy alakulnak a dolgok, mint tervezted, ne törődj vele, nézd meg, ez az új helyzet milyen lehetőségeket kínál. Nagy eséllyel jobb lehetőségeid lesznek, mint eredetileg vártad.
Cselekvőképesség – Legyen elsődleges prioritás, hogy megvalósítsd azokat az ötleteket, amik a szemlélődés közbe felkeltették az érdeklődésedet. Én ezeket azonnal fel szoktam írni, mert 5 perc múlva már nem biztos, hogy emlékszem. A felejtéssel védi meg a jelenlegi szemléletünk magát.
Többre vagy hivatott, mint gondolnád – Ne törődj bele, hogy az élet csak arról szól, hogy túléld a nehézségeket, és lopsz pár kellemes pillanatot. Ha valaki azt teszi amiben hisz, az élet egy örömteli fejlődés, aminek minden pillanat értékes számára.
Tégy máshogy, mint szoktál – Legyen minden napszakban valami, amit máshogy csinálsz, mint szoktál, vagy csak simán kihagyod. Figyeld meg magad, mi változik benned. Ahogy egyre kevesebb megszokott tevékenységed lesz, folyamatosan növekedni fog a szabadságérzeted és rájössz, hogy sokkal kevesebb dolog kell a belső békéhez, mint gondoltad.
Változtass az elavult szokásaidon – Ha vannak olyan szokásaid, amik nem fontosak, akkor hagyd abba őket. Ha valamiről le akarsz szokni, tegyél a helyére egy másik tevékenységet 3 hétig, és onnantól az lesz az új szokásod.
Vállald fel, hogy máshogy akarsz élni – beszélj másokkal arról a világról, amiben élni szeretnél. Ne azt hangsúlyozd, hogy mi a rossz a mai életedben, hanem hogy mit akarsz az újban. Ne zavarjon meg, ha ez a megosztás pár ismerősöd eltávolodásához vezet. Akiket elveszítesz, azok az emberek amúgy sem lennének az új életed szereplői.
Ne törődj a kritikákkal – kritizálni, támadni azok fognak, akik nem akarják, hogy megváltozz, vagy nem akarnak szembenézni azzal, hogy Ők nem tesznek semmit, és téged akarnak letörni, hogy ne mutass nekik olyan tükröt, amiben nem tetszenek maguknak. Egy percet sem érdemes tölteni azzal, hogy meggyőződ őket valamiről, vagy emészted magad a kritikájuk miatt.
Ne ítélkezz – Minden ítélet szeparációt és zártságot eredményez, amivel korlátozod a nyitottságod. Ráadásul nincs semmi haszna, csak a benned lévő lehangoltságot erősíti.
Légy nyitott – Támaszkodj a saját tapasztalataidra és amiről nem tudsz, azt hagy nyitva, mert lehetséges. Miért kellene eldönteni, hogy hiszel-e az UFO-kban vagy nem. Ha majd látsz egyet, akkor tudod, hogy vannak, addig meg nem kizárt.
Ne figyelj felesleges dolgokra – Sok az “hír” körülöttünk, az emberek többsége hírfüggő, pedig az információk többsége felesleges, nincs hatással a hétköznapi életedre, csak hatalmas zajt hoz létre benned, és folyamatos céltalan gondolkodásra ösztönöz. Csak a tudást keresd, amit használni tudsz. Egy másik ember véleményével nem vagy előrébb, a helyes cél, hogy legyen egy saját véleményed a téged érintő dolgokról, ami tényekre és tudásra alapozotál.
Ne definiáld magad – Az ember cselekedeteinek és viselkedésének fő meghatározója az, hogy milyen képet szeretne adni önmagáról, és ezt a képet próbálja mások szemében is erősíteni. Ez időigényes és korlátozó.
Én tanácsadó vagyok. Érzed a meghatározás követően, hogy azonnal megjelenik benned egy gondolatcsomag, hogy milyen tulajdonságokkal ruházol fel? Ha arról mesélek, hogy hétvégenként bútorokat készítek fából, és azon töröm a fejem, hogyan tudok egy furgont lakóautóvá alakítani, egyből három kérdőjel jelenik meg a fejed felett. Nem illik a tanácsadóról alkotott képedbe. Ha bemutatkozáskor nem mondom el mi a munkám, akkor a zavarban vagy, és inkább megkérdezed, mivel foglalkozom. Csak a válaszom után tudsz viszonyulni hozzám, elővéve a már “kidolgozott” identitásod, amit kifejezetten tanácsadókkal való beszélgetésre “fejlesztettél ki”. Ebben az esetben nem velem beszélgetsz, hanem a tanácsadókról alkotott prekoncepcióddal. Persze ha sokat vagyunk együtt, ezzek a gondolataid lassan lekopnak rólam, de időt igényel, hogy a valódi énem alapján gondolj rám.
Ez a helyzet fordítva is igaz. Mások is alkothatnak rólad képet a munkád, lakhelyed, családod, autód vagy más jellemző körülményeid alapján, de ne hagyd, hogy ezek a képek határozzák meg ki vagy. Nem szükséges meghatározni magad, csak arra van szükség, hogy kitűzd a céljaidat és olyan legyél, amilyen a céljaid eléréséhez közelebb visz.
Egy pszichológus írásában olvastam egyszer, hogy amikor az ember felteszi magának a kérdést, hogy ki vagyok én, az egy véget nem érő kutatást indít el, ami sosem hoz kielégítő eredményt, és valójában nincs hatással az életedre a válasz. Olyan ez mint egy labirintus, amibe hosszú kóválygás követően vagy reménytelenül összeroskadsz nem látva a kiutat, vagy kijutva rájössz, hogy ott vagy, ahonnan indultál. Az egyetlen ami történt, hogy rengeteg időt vesztettél.
Nem tudom, hogy az általam leírtakkal eljutsz-e egy szemléletváltás pillanatához, ami változást hoz a Te életedben, és hatással lesz a világra is. De az biztos, hogy a másik úton fogsz járni, ami kevesebb feszültséggel, és több lelkes pillanattal fog járni.
