Küldetésünk közösségi érdekeket szolgáljon

Küldetésünk közösségi érdekeket szolgáljon

A küldetés az etikus alapelvek közül a legnehezebben megfogható, viszont megértése talán az egyik legfontosabb, mert olyan erőforrásokat képes felszabadítani, amit sokan elképzelni sem tudnak. Ezért kicsit hosszabb ennek leírása, mint a többi alapelvé.

Ma már minden cégvezetési módszertan kimondja, hogy a cég hosszú távú sikeréhez elengedhetetlenül szükséges megfogalmazni a vállalkozás küldetését. Ha nincs küldetés, az olyan, mint egy vitorlás hajó, kormányzás nélkül. Sodorja a szél, és a véletlenen múlik merre halad, milyen sebességgel, és hova fog érkezni.

A küldetést mindig a tulajdonosoknak kell megfogalmazni, mert ők az alapítók, nekik van a legnagyobb ráhatásunk arra, hogy a vállalkozás mit hoz létre, és a munkatársak is tőlük várják az iránymutatást.

Én eddig az alábbi esetekkel találkoztam:

1. Nincs küldetés, és nem is gondolkodnak rajta, nem tartják szükségesnek
   
   
2. Nincs küldetés, érzik, hogy szükséges lenne ezen elgondolkodni, de nem tudják hogyan kezdjen hozzá, halogatják
   
3. Van küldetés megfogalmazva, mert azt mondták, kell egy ilyen, de senki nem veszi komolyan. Kirakat.
   
   
4. Megfogalmazták, komolyan is gondolják, de ez csak stratégia, nem valódi megvalósítási vágy, egy hamis eszköz a működés serkentésére.
   
   
5. Él a tulajdonosokban egy küldetéstudat, de nem tudják megfogalmazni. Minden kísérletet úgy látnak, hogy korlátozottan tükrözi az elképzelésüket, ezért inkább nem vetik papírra. Ebben az esetben a tulajdonos a küldetés hordozója, minden kérdést neki kell megválaszolnia. Ennek oka általában az, hogy a tulajdonosnak több küldetése, megvalósítási vágya is van, és nem választottak.
   
   
6. Megfogalmazták a tulajdonosok a küldetésüket, ami tükrözi azt, ami bennük él, és ez adja a cég működésének vezérfonalát.
   
   

Minden cégtulajdonos olvasót arra kérek, itt álljon meg egy pillanatra, és őszintén magába nézve határozza meg, melyik eset igaz rá. Egyik sem rossz, csak megmutatja a továbblépési feladatot.

Minden tulajdonosban ott a válasz, hogy miért tartja fenn a vállalkozását, de ezt meg kell fogalmazni, mert ez az iránytű a térképhez.

Nézzünk a vállalkozások egy, a küldetés szempontjából jellemző csoportosítását:

1. Megélhetési vállalkozás
2. Vagyongyarapodási vállalkozás
3. Egyéni érdekeket szolgáló, küldetéstudattal rendelkező vállalkozás
4. Közösségi érdekeket szolgáló küldetéssel rendelkező vállalkozás

A megélhetés vállalkozásoknak egy célja van, a megélhetés biztosítása. Itt ritkán kerül a mérlegre az, hogy mit szeretnének csinálni. Mit lehet, miért fizetnek, ez az elsődleges kérdés. Ezek a vállalkozások ritkán lépnek ki ebből a keretből, és általában csak a megélhetésüket biztosítja, még ha egy jó életszínvonalon is. Általában tisztába van egy ilyen vállalkozás tulajdonosa azzal, hogy nem azt csinálja amit szeretne, de nem lát más lehetőséget, ezért alakul ki az az elvárása, hogy fizessék meg a munkáját, hogy legyen értelme. De ettől még nem lesz értelme. Jellemzően 14 éven belül a megélhetési vállalkozások tulajdonosai cégük rabszolgájának érzik magukat, és boldogtalanok, még ha folyton demonstrálják is kifelé, hogy minden rendben van velük, sínen vannak.

Vagyongyarapodási vállalkozásnál – a megélhetési vállalkozásokhoz hasonlóan – az elsődleges cél a pénzszerzés. Ezen a szűrőn keresztül születnek döntések. Ha nem megy, akkor leépítik, ha jól megy, hizlalják. Nem igazán érdekel senkit, hogy egy ilyen vállalkozás mit csinál, a fő kérdés, ki mennyit visz haza a hó végén. Jellemzőjük a közömbösség, érdektelenség mások iránt.

Egyéni érdekeket szolgáló küldetéstudattal rendelkező vállalkozás olyan küldetést fogalmazott meg, ami elsősorban saját igényeik kielégítését szolgálja. Ezen vállalkozásoknak már érezhető ereje van, még ha olyan furcsa célokat is tűznek maguk elé, mint a Marsra költözés. Ezen vállalkozások küldetésének gyakran van közösségi színezete, ezért vonzza az embereket, de ettől még nem közösségi a küldetése. A cégalapítók csak olyan emberekkel tudnak együtt dolgozni, akik feltétel nélkül követik az akaratukat. Nem állnak meg, nem érdekli őket, hogy cselekedeteik milyen hatással vannak másokra. Egy fontos csak: a céljaik elérése. Megszállottak, a szó igazi értelmében, megszállta őket egy érzés, ami elvakítja a tisztánlátásukat.

A fenti 3 eset jellemzői:

• valaminek az elérésétől várják a boldogságot. Ez a vágy a hajtóereje a vállalkozásnak.
• Sok áldozatot elfogadhatónak tartanak céljuk elérése érdekében. Úgy gondolják, hogy majd később engedhetik meg magunknak az etikus, környezetükre odafigyelő magatartást.
• Ritkán elégedettek, mindig többre vágynak.
• Magukat a sikerekkel azonosítják, a kudarcokat szégyellik, és gyűlölik.
• Egy idő után vágynak arra, hogy a vállalkozásban ne kelljen aktívan részt venniük, csak önjáróan termelje számukra a pénzt.

Közösségi érdekeket szolgáló küldetéssel rendelkező vállalkozás működése teljesen más. Olyan mint egy lámpás a sötétben. Ha belépsz az ajtón, nem kérdezel semmit, akkor is öt perc múlva tudni fogod a cég küldetését. Erre vagy ráérez valaki, és lelkesen keresi benne a szerepét, vagy tovább áll, mert számára nem érdekes. Óriási erejük van, szinte minden problémán képesek túllendülni, és folytatni a munkát.

Ezen vállalkozások jellemzői:

• értékteremtők a közösség számára, és az teszi őket boldoggá, amikor látják a közösség, környezetük fejlődését
• együttérzők, mindig odafigyelnek tetteik következményére
• a vállalkozásban dolgozók inspiráltak
• összefogás jellemzi a munkatársak működését
• minden eredmény örömmel tölti el őket, a kudarcokra kijavítandó feladatként tekintenek
• a vezetők nem akarnak kikerülni a cég működéséből, és folyamatosan fejlesztik a vállalkozást

Az eddigiekből látszik, hogy fontos, hogy ismert legyen a cég küldetése, tudni, hogy miért csináljuk. Az is talán többek számára látható, hogy nagy különbség van egy cég működésében attól függően, hogy milyen küldetést hordoz. 

Ha a vállalkozásnak az elsődleges célja a nem közösségi értékteremtés, hanem a gazdasági siker és növekedés, nehezen tud etikus alapokon működni, mert a gazdasági növekedés, gyarapodás egy idő után nem összeegyeztethető a fenntarthatósággal, mértékletességgel, és gyakran a nem ártás elvével sem.

Igazi elégedettséget és boldogságot csak egy közérdeket szolgáló eredmény tud adni.

Régebben úgy gondoltam, hogy vannak emberek, akiket csak a saját céljaik érdekelnek, ezen nem tudnak változtatni,  nem inspirálja őket a közösségért tevés. Ma már tudom, hogy nem így van. Mindenki akkor boldog, ha közösségben alkothat, valami olyanért tehet, ami nem csak maga számára hoz létre értéket. A probléma az, hogy  annyira elmerülünk az egyéni vágyainkban, hogy nincs időnk felismerni azt a küldetést amire születtünk, és közben reménytelenül hajszoljuk a boldogságot egy olyan pályán, ahol az csak pillanatokra érhető el.

Úgy gondolom sosem késő megállni, és megkeresni azt a küldetést, ami inspirálttá tesz. Ha megvan, akkor minden kishitűséget félre kell söpörni, és elindulni elképzelésünk megvalósításán. Ennek első lépésénél már megérezzük azt a örömöt, amire egész életünkben vágytunk.