A vállalkozásod etikus gazdálkodást folytat?
Alcím: Te etikus vagy?
Senki ne várjon választ erre a kérdésre, mert nincs válasz. Egy morális kérdéséről lehet beszélgetni, aminek csak egy értelmes célja lehet, a résztvevők gondolkodásának fejlődése.
Naponta hozunk döntéseket, amiket jónak tartunk, úgy gondoljuk, hogy nem ártalmasak a következményei, és értéket teremtünk vele. Amikor a döntéseink következményeit figyeljük, észrevesszük, hogy mit kellett volna máshogy tenni, ahhoz, hogy még kevesebb negatív következménye legyen, és még több értéket hozzon létre. Ha ezeket a tapasztalatokat integráljuk a további döntéseinbe, fejlődünk. A fejlődésnek soha nincs vége, nem tudjuk elérni a “tökéletességet”. Már csak azért sem, mert mindig mások a körülmények, ezért az eredmények is folyamatosan változnak. Viszont egy fejlődő ember boldog. Egy fejlődő szervezetben a munkatársak is fejlődnek, és ezáltal boldogabbak.
Azok, akik nem tudják elfogadni, hogy soha semmi nem lehet tökéletes, versenyt futnak az idővel, küzdenek a körülményekkel, mert úgy gondolják, hogy csak akkor lesznek elégedettek és boldogok, amikor úgy látják, tökéletes lett amit létrehoztak. Ez szinte folyamatosan feszültséget eredményez, és csak pillanatokra képesek átélni az elégedettség és boldogság érzését. Ez a gondolkodás a jövőbe tekint, azt sugallja, hogy majd később lesznek meg a körülmények az elégedettséghez, boldogsághoz. Sajnos az a tapasztalat, hogy ez a pillanat sosem jön el, és ha mégis, nagyon rövid ideig tart.
Kell, hogy valami tökéletes legyen?
Szerintem nem. Annak definiálásába is beletörik a bicskánk, hogy milyen az, amikor valami tökéletes. Engedjük el ezt a definíciós igényünket, tegyük helyére a “célnak megfelel”, “igényeket kielégíti”, “optimális” kifejezéseket. Ha ezt megtesszük, abban a pillanatban a feszültséget a kreativitás, kísérletező kedv váltja fel, ami a fejlődés melegágya.
Hogy jön ide az etikusság?
Egy fejlődő ember egyre nagyobb területen tekint körbe, mielőtt döntéseket hoz. Kezdetben az önös érdekek dominálnak, majd a család, cég, település ahol él, és így tovább. Így önkéntelenül bekerülnek a közösségi érdekek, környezeti hatások a döntési szempontok közé. Itt jelentkezik általában az első nagy meglepetés: közösségi érdekek megvalósítása, másokhoz való őszinte kapcsolódást és együttműködést eredményez, motiválttá tesz, és jelentősen növeli az elégedettség és boldogság szintünket.
Minden hétköznapi cél az által nyeri el értelmét számunkra, hogy ezáltal emberi kapcsolatokra teszünk szert, és együttműködünk a cél megvalósításában. Innentől egy etikus fejlődési utat kezdünk járni, és addig amíg nem állunk meg, jó eséllyel napi élményünk lesz az elégedettség és a boldogság.
Miért fontos az etikus gazdálkodás?
A leggyakrabban elhangzó érv az etikus, fenntartható gazdálkodás szükségessége mellett, hogy erőforrásaink elfogyóban vannak, tevékenységünk környezeti hatásai visszafordíthatatlan káros következményekkel járnak már. Ez igaz, és előre vetít egy közeli jövőt, amikor ez etikus gazdálkodás kérdése nem csak elméleti kérdés lesz, hanem komoly egzisztenciális kérdés is, de mégsem tud az emberek többsége ebből eltökéltséget meríteni a cselekvéshez, nem lesz motivált. A jelenlegi gazdasági gondolkodás, ami meghatározza a világ gazdasági működését, a profitnövekedést teszi elsődleges céllá. Erre az alapra nem lehet etikus gazdálkodást építeni, addig míg az elsődleges cél nem egy közösségi és/vagy környezeti értékteremtés lesz, ahol a nyereség mértéke másodlagos szemponttá válik.
Ha a várható katasztrófa árnyékában nem tudunk motiválttá válni, hogy etikus gazdálkodást működtessünk, akkor mi a megoldás?
Az emberi tudat, amikor számára megváltoztathatatlannak tűnő nehézséggel találja szembe magát, ahol úgy érzi, az ő cselekedete kevés bármilyen változáshoz, automatikusan beszűkiti az életterét, figyelmét arra a szintre teszi, amire ráhatása van, és a többit figyelmen kívül hagyja. Szerintem innen kell kiindulni.
Vegyük figyelembe először azokat a dolgokat amire ráhatásunk van, ahol döntési helyzetbe vagyunk. Ha elkezdünk odafigyelni rá, hogy ne ártsunk másoknak, egyszerű megoldásokat válasszunk, legyünk mértékletesek, törekedjünk a tartós eszközök beszerzésére és gyártására, már egészen meg fognak változni az érzéseink, és erősödik a motiváltságunk, fejlődik a munkatársakkal való együttműködés. Ha csak ezért, már akkor is megéri etikusan gazdálkodni, de nem mellesleg ezzel megtettünk mindent, amit tehettünk a világ katasztrófa elkerülése és a boldogságunk érdekében.
Ennek támogatására összeírtam alapelveket, amik segíthetnek az etikus gazdálkodás útjára lépni, anélkül, hogy ezzel egzisztenciális kockázatot vállalnánk:
